Honlapunkon szeretnénk betekintést nyújtani a lovas állatorvosok gondolkodásába, mindennapi tevékenységébe, lehetőségeibe és feladataiba.
Ahhoz, hogy egy betegséget sikeresen kezelhessünk, fontos azt részleteiben megértenünk. Remélem, ehhez sok hasznos információt találnak a kedves olvasók lovaik egészségét, betegségeit illetően.
Kehesség
A kehesség a leggyakoribb légzőszervi betegség lovaink között. Aki érdeklődött már felőle, az régen COPD néven találkozhatott vele. Ma a tudományos neve RAO (Recurrent Airway Obstruction, azaz visszatérő légúti elzáródás). A betegség tulajdonképpen egy légúti allergia, ami nagyon hasonlít az emberek (és a macskák) asztmájához.
Kialakulásában örökletes tényezők is szerepelnek, de a kehesség egy civilizációs betegség, az istállózás eredménye. Az istállópor, az ammónia, de leginkább a széna és szalma penésztartalma váltja ki és tartja fenn a betegséget. Fontos tudni, hogy a legjobb minőségű szénában és szalmában is található penész, ami elegendő a tünetek fellobbantásához. Az allergén hatására a légúti nyálkahártyák megduzzadnak, a hörgőcskék görcsösen összehúzódnak és váladék termelődik, jelentősen szűkítve a légutak keresztmetszetét. A kehes ló sokszor köhög, főleg evés közben, tágulnak az orrlikai, nehezített a légzése, hasán megjelenik a kehbarázda.
A diagnózis nem nehéz. A tünetek, az endoszkópos vizsgálat és a BAL (bronchoalveolaris lavage – „tüdőmosás”) alapján egyértelműen meg lehet állapítani.
A kezelés már nehezebb: szteroid gyulladáscsökkentők, nyálkaoldók, hörgőtágítók alkalmazhatóak gyógyszerként. Az egyik legjobb megoldás a gyógyszerek inhaláltatása. Sokat segítenek a gyógynövények. Az esetek egy részében kiválóan működik az akupunktúra. A hiposzenzibilálás egy olyan kezelés, ahol vérvizsgálattal megállapítják, hogy a ló mire allergiás, majd egy névre szóló injekció sorozatot gyártanak az allergia visszaszorítására. Minden kezelés mellett lényeges a környezet megfelelő kialakítása. Menedzsment szempontjából a pormentességre kell törekedni. Lehetőség szerint a lovat legelőn kell tartani vagy minél többet karámozni. Legjobb, ha csak legel és nem is kap szénát mellé, de ha ez nem megoldható a szénát vízbe kell áztatni. Szalma helyett más alternatív alom használata javasolt, ilyen például a forgács vagy egyéb pelletált almok. Fontos megérteni, hogy a betegség gyógyíthatatlan, éppen ezért a kehes lóra folyamatosan figyelni kell.
IAD
Az IAD (Inflammatory Airway Disease) a lovak gyulladásos légúti betegsége, ami teljesítménycsökkenést és/vagy köhögést, esetleg orrfolyást okoz. Régebben azt hitték, hogy ez a fiatal lovak kórképe, míg ma már kiderült, hogy idősebbeknél is előfordulhat. A tréningben lévő lovak igen magas, akár 80 százaléka is érintett lehet. A tünetek hasonlóak a kehességhez, sőt egyes esetekben a kehesség „előszobája” is lehet az IAD, a különbség az, hogy ez visszafordítható folyamat lehet.
Az oktana ismeretlen, valószínűleg baktériumok, vírusok, illetve környezeti szennyezők, mint a por, penészek, gázok váltják ki. A tünetek változatosak lehetnek, néha mindössze teljesítménycsökkenést okoz, más esetekben köhögés vagy orrfolyás tapasztalható.
A diagnózis a fizikális vizsgálattal kezdődik, fontos a tüdő hallgatózási lelete, ám mindezek sok esetben teljesen negatívak lehetnek. Végezhető endoszkópos-, ultrahang- és röntgen vizsgálat, és a légcsőből vett minta laboratóriumi vizsgálata más betegségek kizárására. A diagnózist pedig a tüdőből nyert minta (BAL) mikroszkópos vizsgálata szolgáltatja.
A kezelés a kehességnél leírtak alapján a környezet optimalizálásával, illetve szteroid gyulladáscsökkentők 2-4 hetes alkalmazásával lehetséges. A gyógyulás sok esetben igen lassú, hónapokat is igénybe vehet.
A hörgősség egy szintén gyakori légúti betegség. Másik neve a bal oldali gégebénulás. A gége beidegzése zavart szenved, így a bal oldali hangszalag egyre kevésbé tud mozogni a légvétel során, így a ki- és beáramló levegő útjában marad. Ennek következménye a jellegzetes hörgős hang. Szerencsére a betegség a legtöbb ló esetében csak ezzel a kis kellemetlenséggel jár. De a legnagyobb teljesítményt nyújtó lovaknál már csökkentheti a teljesítményt azáltal, hogy a ló kicsit kevesebb levegőt tud belélegezni.
Fontos az endoszkópos vizsgálat, mert van pár ritkább betegség, amelyek hasonló tüneteket produkálnak és ezt tisztázni kell. Másrészt így lehet a leginkább elbírálni, hogy kell-e a lovat gyógykezelni. A sebészi ellátás nagyon jó eredménnyel jár az esetek nagy részénél.
Kólika esetén mindig hívjunk állatorvost, hiszen súlyossága az egészen enyhe esetektől a ló életét veszélyeztető nagyon súlyos kórképig igen változatos lehet.
Teendők, amíg odaér az állatorvos:
Amíg a helyszínre érkezik az állatorvos, vannak lehetőségek, amikkel segíthetünk a lovunknak. Mindenekelőtt tartsuk szem előtt a sérülések elkerülését! Amennyiben a ló emberi épséget nem veszélyeztet, próbáljuk meg mozgatni, sétáltatni. Vegyük el előle a takarmányt és tartsuk megfigyelés alatt!
Fizikális vizsgálat: A kólikás ló vizsgálata a klinikai alapértékek felvételével történik. Nagyon fontos fájdalomjelző indikátor a ló pulzusszáma, ami normálisan 28-42 közt van egy egészséges lónál nyugalomban. Fontos ezen kívül a légzésszám, a testhőmérséklet, a bélhangok megléte a hasüreg mind a négy quadránsában, illetve a nyálkahártya színe és a kapilláris újratelődési ideje, ami a dehidráltság meglétét, illetve mértékét mutatja.
Rektális vizsgálat: Ezután következik a rektális vizsgálat görcsoldó injekció adásával, esetleg anélkül. Ilyenkor tapintással vizsgáljuk a hasüreg egy kis részét, amit a vizsgáló személy karjának hossza, illetve a ló mérete limitál. Átlagosan egy 500 kg-os felnőtt lónál mintegy 30 százaléknyi területet érünk el. Megállapíthatunk helyzetváltozásokat, bélsárpangást, következtethetünk vékonybél eredetű elváltozásokra.
Szondázás: Amennyiben szükséges, elvégezzük a ló szondázását orrnyelőcsőszonda segítségével. Ekkor ellenőrizzük, hogy nincs-e a vékonybelekből visszaáramlás a gyomorba, kimoshatjuk a gyomrot, illetve folyadék, só vagy olaj használatával kezelést is végezhetünk.
Ultrahang: Ultrahang segítségével leképezhetjük a hasfalhoz közelebb lévő struktúrákat, helyzetváltozást, folyadék meglétét állapíthatjuk meg, a belek falvastagságát mérhetjük, tartalmukat ellenőrizhetjük és kóros képleteket (például: daganat) találhatunk.
Hasűri punkció: Súlyosabb esetekben sor kerülhet a hasűri folyadék mintavételére, színének, sejt- és fehérjetartalmának a vizsgálatára.
Szerencsére a kólikás esetek nagyobb része enyhe, gyógyszeres kezelésre gyorsan javul, ám sajnos egyes esetekben nagyon súlyos is lehet. Még az összes vizsgálati módszer elvégzésével sem állapítható meg minden esetben az ok, és előfordul, hogy a kólikás ló kezelése nem folytatható megfelelően a tartási helyén. Ezt gyorsan mérlegelni kell és ha a ló állapota indokolja, akkor nem szabad késlekedni, minél hamarabb klinikára kell szállítani a lovat! Sok esetben nem is feltétlenül a műtét miatt, de a klinikai ellátás, a 24 órás felügyelet szükséges lehet egy kólikás ló ellátásához. A műtét bár költséges és kockázatos, ha van lehetőség rá, és a ló állapota indokolja, életet menthet.
Praxisunk fő specialitása a sántaság vizsgálata és kezelése. A lovak sántaságának fő okairól itt egy rövid ismertetést olvashatnak. Aki szeretne részletesebben megismerkedni a sántaságvizsgálat menetével, a leggyakoribb betegségekkel és a felmerülő kezelésekkel, látogasson el a Lósántaság.hu oldalunkra!
A sántaságot okozó betegségek egyik nagy csoportja az ízületek betegsége, ezen belül is az ízületek gyulladása. Oka lehet genetikai, nem megfelelő terhelés, elhasználódás, rossz körmölés vagy patkolás. Az ízületgyulladás (osteoarthritis) idővel az ízület degenerálódásához vezet (artrózis). Ez bármely ízületnél előfordulhat, leggyakrabban a csánknál (csontos csánkpók, spat), a pata- és csüdízületnél, a pártaízületnél (kaptásság), a térdnél és a lábtőnél látjuk. Kezelésükre számos módszer áll rendelkezésünkre. Leginkább a beteg ízület beinjekciózását szeretem alkalmazni, mert jó diagnózis esetén ez a leginkább célzott kezelés. Az ízületi injekció elvégzéséhez a szteroidoktól kezdve a hialuronsav használatán át a PRP, IRAP és őssejt kezelésig több módszer közül választhatunk.
Az ízületgyulladások közül ki kell emelni a fertőző ízületgyulladást, amikor baktériumok jutnak az ízületbe. Nagyon súlyos betegség, műtéti ellátást igényel.
Az OCD (osteochondritis dissecans) az a betegség, amit a lovas világban „chip”, vagy „chipesség” néven ismernek. Ekkor kisméretű, porccal fedett csont darabok pattannak le az ízületben, melyeknek az artroszkópos eltávolítása a legjobb megoldás.
Másik nagy csoport az inak sérülése. Kialakulhat egy nagy erőhatás, vagy sorozatosan ismétlődő, úgynevezett mikrotrauma következtében. A sérült ín hosszú rehabilitáció után fog meggyógyulni. Ezt kontrollált mozgatásnak nevezzük (controlled exercise), erre minden esetben szükséges. A legjobb és leggyorsabb gyógyulás eléréséhez érdemes akupunktúra, PRP vagy őssejtkezelést is végezni.
Ritkán okoz súlyos sántaságot az ínhüvely gyulladás. Túlterhelés, nem megfelelő pataegyensúly, ínsérülés, gyűrűszalag megvastagodás állhat a háttérben. Egyes formái műtétet igényelnek, legtöbbször konzervatív kezeléssel meg lehet oldani őket, például hialuronsav vagy szteroid injekcióval.
A savós patairha gyulladás, más néven laminitis minden lovas és ló ortopédus rémálma, hiszen a betegség súlyos fájdalmakkal jár, kimenetele pedig kérdéses. Számos oka van, klasszikus forma a „bezabálás”, ami túlzott szénhidrát bevitelt jelent. De okozhatja fehérje túletetés, trauma, a szaru túlzott elszedése, toxikus állapotok (kólika, méhgyulladás, mérgezés), és újabban két hormonális betegséget is felismertek: a lovak metabolikus szindrómája és a Cushing-kór (PPID). A kezelés a betegség elején a kiváltó ok megszüntetésével kell, hogy kezdődjön. Emellett legfontosabb a nagyon erős gyulladáscsökkentés, hűtés, a talp védelme. Késői fázisban gyógypatkolással tudunk segíteni. Sokszor segített az akupunktúra alkalmazása is.
A patahenger szindróma (navicular disease) pataízület mögött helyeződő nyírcsont és a mögötte lévő nyálkatömlő (bursa) megbetegedése. Okában genetikai okok mellett a nem megfelelő terhelés, patkolás és az elhasználódás szerepel. Krónikus betegség, amit ismételt kezelésekkel és gondos patkolással sokáig tünetmentessé tudunk tenni.
Nagyon ijesztő, ámde annál szerencsésebb betegség a patatályog. Hirtelen alakul ki (nyomástól, szúrástól), és olyan mértékű fájdalommal jár, hogy sokszor úgy hívnak fel, hogy a ló biztosan eltörte a lábát. Ehhez képest a kezelés hatására mindig nagyon gyorsan és teljesen meggyógyulnak a betegek.
A nagy méterű tályog miatt a talp nagy részét el kellett távolítani.
A szegbelépés szinte mindig a hátulsó lábon fordul elő. Nagyon fontos tudni, hogy ez lehet kevéssé súlyos, de lehet rendkívül súlyos betegség kiindulása is attól függően, hogy merre fúródik a szög. Fontos, hogy amennyiben a szöget a tulajdonos kihúzza, nagyon pontosan jegyezze meg a bemenet helyét, a szög irányát és a mélységét. Legnagyobb a baj, ha a szög a pataízületbe, vagy a nyírcsonti nyálkatömlőbe fúródik, ekkor ezeknek fertőző gyulladását idézheti elő. A szegbelépéstől tetanusz is kialakulhat, ezért fontos az erre irányuló kezelés is.
A nyírrothadás és a súlyosabb változata, a patarák higiéniás betegség, a nem megfelelő pataápolás miatt jön létre. Gombák és baktériumok kezdik emészteni a szarut, és ha a nyírrothadás nagyon sokáig fennáll, az irha is elfajulhat, ebből lesz a patarák.
Gyakran látunk szarurepedéseket, melyek két fő okra vezethetőek vissza. Az egyiknek a hátterében egy olyan régi sérülés van, amikor a pártairha tönkremegy és nem tud összefüggő, jó minőségű szarut előállítani. A másik csoport a nem megfelelő körmölés/patkolás miatt jön létre, amikor nem sikerül a megfelelő egyensúlyt beállítania a kovácsnak.
Nagyon ijesztő, de nagyon jól orvosolható betegség a térdkalács fixálódása, vagy kiakadása, a patella fixáció. Az érintett hátulsó végtagon, sem a csánk, sem a térd nem hajlik, a végtag teljesen kimerevedik. A fennakadt térdkalácsot legtöbbször le lehet akasztani. Jól reagál a beinjekciózásra, de műtéti megoldás is létezik.
A nyálkatömlők (bursa-k) gyulladása nagyon látványos lehet a sarokgumón, a könyökön (patkókelés), a lábtövön, (a maron és a tarkón). Többnyire hosszan tartó nyomás miatt alakulnak ki. Sokszor jól reagálnak arra, ha gyulladáscsökkentő injekciót fecskendezünk beléjük. Ha már nagyon régiek és zavaróak, vagy kifakadnak, műtétre is sor kerülhet.
A hátfájás és a nyakfájás szintén okozhat sántaságot. Számos, nehezen vizsgálható betegség lehet a háttérben, de mindenképpen gondolnunk kell a nem megfelelő használatra, vagy nyeregre. Leginkább injekciós technikákkal és akupunktúrával kezeljük.
Beidegzési betegség a kakaslépés, amikor a ló túlságosan felrántja előre az érintett hátulsó végtagot. Néha még hasba is rúgja magát, vagy egy lépés kimarad. Nehéz kezelni: szteroid- B-vitamin kombináció, akupunktúra és műtét jöhet szóba. Szerencsére ritka az olyan mértékű elváltozás, ami a lovat zavarná a mozgásban.
Szintén idegrendszeri probléma az ataxia, a mozgás koordinációjának a zavara. A ló enyhén, vagy kifejezettebben imbolyog, nehezen fordul, botlik, merev nyakkal mozog. Három fő csoportja van. Az egyik valamilyen veleszületett nyakcsigolya deformitás vagy ízületi lazaság, minek követeztében a nyaki gerincvelő összenyomódik. Szintén a gerincvelő nyomását eredményezheti valamilyen traumából következő elváltozás. A harmadik fő csoport pedig a vírusos gerincvelő gyulladás (WNV – nyugat nílusi láz, vagy Herpes vírus fertőzés). Kezelése az ok függvényében hasonló, mint a kakaslépésnél.
A sérülések közül a komolyabbakat említenénk. A törések, ficamok, vagy a térdben lévő c-porcok (meniscus) sérülései mindig egyedi elbírálás alá esnek. A ló kora, mérete, a sérülés helye, súlyossága, nyitottsága határozza meg az esélyeket. Egyes sérülések tökéletesen meg tudnak gyógyulni, mások esetében nem érdemes megpróbálni a kezelést.
